Megjelent a vészhelyzeti bértámogatásra vonatkozó eljárási szabályozás

bér

Az állam a kieső munkabér 70 százalékát 3 hónapon keresztül átvállalja. A kormány azt várja el, hogy a munkavállalók ebben az időszakban is hasznos feladatokat végezzenek a munkaadók érdekében. A Magyar Közlöny 71. számában (2020.04.10.) megjelent jogszabály részletesen szabályozza - az új gazdaságvédelmi akcióterv keretében - a járvány miatt elmaradó megrendelések miatt, illetve a munkák leállásának idejére a kieső munkabér támogatását.

Általános rendelkezések:

Az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a veszélyhelyzettel összefüggő gazdasági okból támogatást (a továbbiakban: támogatás) nyújt a munkavállaló és munkaadó együttes kérelmére a munkavállaló részére.
1.    A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra állapítható meg. A támogatás hónapokban állapítható meg.
2.    A támogatás időtartama három hónap.
3.    A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díj általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a harminc, negyven vagy ötven százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka.
4.   A támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető távolléti díj adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező   legkisebb munkabér kétszeresét.
5.    A támogatás a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra.
6.    A támogatás fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható.
7.    A támogatás köztehermentes.

A szabályok április 16-án lépnek hatályba. A támogatást a munkavállaló a munkáltatóval közösen Cégkapun keresztül kérelmezheti, a kérelmet együtt nyújthatják be a munkáltató székhelye vagy telephelye szerint illetékes kormányhivatalhoz 2020 április 16-ától, amit a hivatal a támogatási feltételek fennállása esetén megítél. A támogatás iránti kérelmet a munkaadó a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett erre rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton nyújtja be. A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a munkaszerződés módosítást és a megállapodást arról, hogy a felek vállalják a csökkentett munkaidőt, továbbá azon túl az egyéni fejlesztési időt.
Fontos, hogy az egyéni fejlesztési időre is bért kell fizetnie a munkáltatónak. Ez a kieső munkaidő 30%-ának megfelelő munkaidő, vagyis egy eredetileg heti 40 órában foglalkoztatott dolgozónak 6 órára vonatkozó ideje. Mindez értelmezésünk szerint azt jelenti, hogy a cég fizeti a részmunkaidőre vonatkozó bért (pl 50%-ot), valamint a kieső 50%-nyi idő 30%-át, vagyis az eredeti bérnek még a 15%-át. Mindez azt is jelenti, hogy a minimálbér kétszereséig a dolgozó az eredeti nettó fizetését megkaphatja a magyar kurzarbeit keretében.

Az igénylés feltételei:

A munkaadóra vonatkozó feltételek:

⦁    A munkaadó nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban.
⦁    A munkaadó 2019. december 31-én nem minősült az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szerint nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.
⦁    A munkaadó bemutatja, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és
⦁    A munkaadó hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek.
⦁    A munkavállaló ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban.
⦁    A munkavállaló a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll, és nem tölti a felmondási idejét.
⦁    A munkaadó a vele munkaviszonyban álló, vele együttes kérelmet benyújtó munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében.
⦁    A munkaadó a támogatás iránti kérelmében bemutatja a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését.
⦁    A munkaadó a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette.
⦁    A munkaadó legalább hat hónapja működik.
⦁    A munkaadó a vele együttes kérelmet benyújtó munkavállaló vonatkozásában a kérelem benyújtásakor nem részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában.
⦁    Akkor nyújtható támogatás, ha a munkaidőkeret lejárt vagy lezárásra került.

⦁    A munkaadó a támogatás igénybevételekor továbbá vállalja a létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapig. 
⦁    A munkaadó vállalja azt, hogy a támogatás ideje alatt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére nem kerül sor.
⦁    A cég vállalja továbbá, hogy az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségével összhangban a támogatás feltételeit vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak.
⦁    A munkaadó vállalja azt, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló távolléti díját.
⦁    A munkaadó vállalja, hogy az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet.

A munkavállalóra vonatkozó feltételek:

⦁    A munkavállaló és a munkaadó a támogatás igénybevételével vállalja, hogy csökkentett munkaidőben és a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára.
⦁    A munkavállaló a támogatás igénybevételekor továbbá vállalja a jövedelem kieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést.
⦁    A munkavállaló vállalja azt, hogy a kérelem szerinti munkaviszonya melletti újabb munkaviszony létrehozása a támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya a csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való visszatérésnek. 
⦁    A munkavállaló vállalja vállalja azt is, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll.

Az igénylés menete:

⦁    A támogatás a munkaadó és munkavállaló együttes kérelmére nyújtható.
⦁    A támogatás iránti kérelmet a munkaadó a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett erre rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton nyújtja be.
⦁    A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a részmunkaidőről és fejlesztési időről szóló megállapodást a cég és a dolgozója között.
⦁    A támogatás iránti kérelmet a munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalnál kell előterjeszteni.
⦁    A kormányhivatal a kérelem tekintetében nyolc munkanapon belül megvizsgálja az e rendeletben foglalt feltételek fennállását.
⦁    A kormányhivatal határozatban dönt a támogatás nyújtásáról vagy a kérelem elutasításáról.
⦁    Ha a kérelem megfelel az e rendeletben foglalt feltételeknek, a kérelem alapján a munkavállaló részére támogatást nyújt a hivatal.
⦁    A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye, valamint bíróság előtt nem támadható meg.
⦁    Ha a kérelem elutasításra került, a munkaadó és ugyanazon munkavállaló legfeljebb egy alkalommal nyújthat be ismét kérelmet.
⦁    A támogatás időtartama és a létszámtartási kötelezettségre vonatkozó idő lejártát követő egy hónap elteltével kizárólag a korábban nem támogatott munkavállalókkal együtt nyújtható be újabb kérelem.

Fogalmak:

⦁    csökkentett munkaidő: a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a hetven százalékát meg nem haladó részmunkaidő, amely legalább napi négy óra munkaidőnek megfelelő tartalmú;
⦁    egyéni fejlesztési idő: a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól;
⦁    létszámtartási kötelezettség: a munkaadó kötelezettsége a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszám fenntartására;
⦁    távolléti díj: a veszélyhelyzet kihirdetésének napjára az Mt. 148. §-a szerint számított távolléti díj, melynek megállapításakor figyelembe kell venni a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet szerinti felszolgálási díjat is;

A FENTI PONTOK LÉNYEGE TEHÁT: A MUNKAVÁLLALÓ NETTÓ BÉRÉT KELL FIGYELEMBE VENNI, A KIESŐ MUNKAIDŐ LEGALÁBB 30 ÉS LEGFELJEBB 50 SZÁZALÉK LEHET. ENNEK A KIESŐ MUNKAIDŐNEK A 70%-ÁRA AD ÁLLAMI TÁMOGATÁST A KORMÁNY. A MAXIMÁLIS BÉR, AMIT A TÁMOGATÁSKOR FIGYELEMBE LEHET VENNI A MINIMÁLBÉR 2-SZERESE, VAGYIS 214 EZER FORINT, NETTÓBAN.

Mit is jelent ez a gyakorlatban: például egy munkavállaló nettó bére épp a minimálbér kétszerese, 214 ezer forint. A munkáltatója elküldi őt részmunkaidőbe, vagyis 50%-os bért kap a cégtől (107 ezer forintot). A béréből kieső 50%-ra az állam 70%-os támogatást nyújt, így kompenzálva a munkavállalót (és tehermentesítve a céget). A támogatás összege  214 ezer forint 50%-ának a 70%-a, vagyis 75 ezer forint. Vagyis a munkavállaló 182 ezer forintos nettóban részesül a támogatás után, az eredeti 214 ezer forintos nettó bére helyett. Fontos látni, hogy mivel a figyelembe vehető nettó bér a számítás során maximálva van, ezért a támogatás összege sem lehet fejenként nagyobb ennél a 75 ezer forintos összegnél.

 

Példa:A munkavállaló teljes munkaidőben bruttó 161 000 Ft/hó béren volt foglalkoztatva, majd a veszélyhelyzet bejelentését követően napi 4 órára csökkentett munkaidőben bruttó 80 500 Ft/hó bért kap. Távolléti díja szja-val és járulékkal csökkentve – az egyszerűség kedvéért – 2020. március 11-én 107 065 Ft. Áprilisban már a nettó bére 53 533 Ft. A két szám különbözete 53 532 Ft, aminek a 70 %-át az állam átvállalja, tehát ha minden feltételnek megfelelnek, és eleget tesznek a felek, 37 472 Ft-ot utal a munkavállaló részére. A távolléti díj összegéig fennmaradó (minimum) 16 060 Ft-ot a munkáltatónak kell vállalnia (mivel vállalta azt, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló távolléti díját), egyéni fejlesztési időre járó bérként kifizetve a dolgozónak, aki vállalja, hogy ebben az időben a munkáltató rendelkezésére áll, például tanul, fejleszti a munkaköréhez kapcsolódó tudását.

 

Magyar Közlöny 2020. évi 71. szám letölthető.

 

Forrás:www.hkik.hu